Nagyapa alszik, alkarjával takarja a szemét. Órája a falon, szögre akasztva.
Felakasztja. A szeméhez emeli az alkarját. És, már alszik.
Ennyi.
Kevesebb idő, mint ahogyan most elmesélem.
Vagy talán pont annyi.
Nézem, ahogyan alszik, kipróbálom, nekem mennyi idő lenne. Nincs órám. Nincs másik…